Egy ismeretlen ismerős – Ikarus 238

Európában nem találkozhattunk velük, mert 1980-ban a Bedford összeállt az Ikarusszal, de a Bedford EMV 3 VDO TM1700 alvázra épített buszokat kizárólag afrikai piacra szánták.

Elővárosi jellege ellenére a kocsikba városi üléseket szereltek be és a 200-as családhoz képest szokatlan módon orrmotoros kialakításúak lettek buszok. 11 méter hosszú buszból az Ikarus gyárban 1982 és 1986 között 36 darabot készítettek, valamennyit az angolok értékesítettek Ghánában és Gambiában.

A britek Horvátországban részt vettek a Joint Endeavour hadműveletben, a NATO katonai erőkből álló többnemzetiségű (IFOR) békefenntartó erők részeként, Boszniában és Horvátországban 1992 októberétől. 1995 decemberéig.

A britek (harci járművek mellett) Land Rover Defenderekkel, Bedford teherautókkal vonultak fel Horvátországban. Kézenfekvő volt, hogy a Királyi Hadsereg egyik legnagyobb beszállítója az angliai General Motors érdekeltségű Bedford cég az európai lerakatában 5-6 éve álló új Bedford-Ikarus 238-asokból is felajánljon. Így aztán a további értékesítésre váró buszokat is használtak az IFOR erők. A NATO 60 000 katonából álló végrehajtó erő egyharmada amerikai katona volt, akik az IFOR részeként járőröztek és ellenőrző pontokat biztosítottak. Az 1996-ban készült képen egy Bedford-Ikarus 238-as, amerikai katonai CP rendszámmal, amely az ellenőrző pont (Check Point) rövidítése.

Nem annyira krimi, mint inkább érdekesség, hogy miért épített a fehérvári gyár az afrikai piacra szánt Bedford-Ikarus 238-asok mellett egyetlen darab General Motors alvázast.

Ha az akkori tendenciákat vizsgáljuk, az oka összetett. Az Ikarus sikeresen be tudott nyomulni az 543-as midibusszal több Közel-keleti országba.

A 80-as évek elejétől többek között például Egyiptomban, két ottani General Motors gyárban 900 darab ISUZU alvázra készített Ikarus 543.80-81-86-os típus készült. (A GM a 80-as években felvásárolta a Bedfordot, de idővel a Bedford márkanév fokozatosan kikopott) Az Ikarus vezetése úgy gondolhatta, a General Motorssal más típussal is érdemes próbálkozni. Ezt támasztja alá, hogy a MOGÜRT Egyiptomban a General Motors amerikai céggel közösen folytatott biztató tárgyalásokat autóbuszgyár alapításáról. De a latin-amerikai piac felé is lehetett kacsintgatni a jobban csengő General Motors márkanévvel.

Megépített a fehérvári gyár 1984-ben a General Motors közreműködésével egy 238.30-as típusjelzésű buszt, amely tele volt amerikai alkatrészekkel (A műszaki rajz képein részletesen látható). A Bedford-Ikarus 238-hoz képest az egyik lényeges különbség, hogy hátra került egy 210 lóerős GMDDAT-6U 71N kétütemű motor, ami egy négyfokozatú Allison MT 644D automata sebességváltóval volt összeszerelve. Emiatt a második ajtó előrébb került.

A buszt az 1984-es BNV-n kiállították, de semmilyen további folytatás nem lett. Érdemes megemlíteni még egy tényt: a csuklós Crown-Ikarus 286-os amerikai sikere, nagyon rosszul jött a General Motors New Look TA60-102N típusú csuklós buszainak értékesítésében. Az egykori amerikai sajtó szerint a GM vezetése ezt nehezen emésztette meg

Az egyetlen GMC-Ikarus 238-as egy ideig Sárszentmihályon a Zichy Jenő Általános Iskola iskolabuszaként szolgált.