Ikarus összeszerelő üzemek szerte a világban

Madagaszkár, Görögország, Tunézia, Thaiföld, Oroszország, Kuba, Egyiptom, Irak, Angola, Lengyelország Egyesült Államok, Kanada. Ezekben az országokban készültek Ikarus autóbuszok, valamennyi KD-csomagban, vagyis bedobozolt és kiszállított alkatrészekből végszerelve. Illetve részben Magyarországon elkészült alváz, motor, felépítmény kiszállítása utáni végszerelés formájában. Oroszországban és Egyiptomban például több típus is készült. Lengyelországban pedig Ikarus vázzal és hajtáslánccal készült autóbusz.

Tegyük hozzá, a külföldi összeszerelő üzemek nagy részében évekig Ikarus dolgozók segítették a helyieket. Nem utolsó sorban a magyar szerelők készséges hozzáállása is sokat számított az Ikarus autóbuszok emlékének megőrzésében.

Irak: Az Ikarus legkisebb, 6,5 méteres autóbuszának légkondicionált, midibusza a francia Saviem SG—4 alvázra épült. A bagdad melletti, Iskandariyah-ban, a State Enterprise for Automotive Industry összeszerelő üzemben 1974 és 1980 között összesen 1500 darab Ikarus 553-as midibuszt szereltek össze. KD csomagban Irakban készült a Saviem-Ikarus 553.

Irakban az 553-as midibuszok mellett igény volt elővárosi, városi buszokra is. Ekkor tervezték meg az Ikarus-Scania 551 -et és 552-öt. 1976-ig összesen 297 darab készült.

Az 500-as típuscsalád nagyobb változata volt az Ikarus 555-ös Scania BF 11-54-es alvázra, amelyet Irakban 1976 és ’82 között gyártottak szintén KD csomagban.

Az Iskandariyah-ban, a State Enterprise for Automotive Industry REEM autóbuszgyárban Scania-REEM-Ikarus 577-esekből – 1983- és ’89 között – összesen 1194 darab készült.

Angola: 1979 augusztusában egy SACMA nevű angolai autóbuszgyárban hatvan darab Ikarus 555-ös készült. A gyártás megszervezéséhez szakembereket küldtek ki és több angolai szakmunkást betanítottak Magyarországon. Az Ikarus gyárból tizenegyen voltak kint. 1988-ig 700 darab Volvo alvázas 554-es és Scania alvázas 555-ös készült.

Malgas: 1979-80-ban Malgasban (Madagaszkárban) az összeszerelő üzemből, SKD típusú félig összeszerelt karosszéria szettből Renault-SG4 alvázra épített Ikarus 553-asból 150 készült.

Kuba: Havannával 1979 elején írtak alá 1000 Ikarus-busz összeszerelésére vonatkozó megállapodást, és az első részegység-szállítmányokat augusztus tájékán el is indították a székesfehérvári gyárból. 1989-ig Ikarus 260-asból 4509 darab készült, kifejezetten az Giron-Ikarus buszok összeszerelésére épített gyárban.

Egyesült Államok: 1981-től Kaliforniában, a Los Angeles-i Crown Coach üzemben 246 db Crown-Ikarus 286 készült.

1989-től Ikarus 416 és a (csuklós) 436 típusok kocsiteste a budapesti Ikarus gyárban készült, de a főegységek beépítése és a végszerelés Ikarus USA Incorporated nevű céggel közösen Annistonban történt. 1989 és ’93 között 410 darab (Az Egyesült Államokban 40-SFW néven is ismert) Ikarus 416-os busz készült. Valamint 61 darab 436-os.

Kína: A fehérvári gyár 1974 februárjától 10 darab 255.75-ös távolsági és negyven 266.26-os városi, elővárosi buszt készített, 10 évvel később már ezres nagyságrendben vettek Ikarus buszokat, igaz kínai összeszereléssel (KD-ben).1984-ben rendeltek 250 darab Ikarus 266-os fenékvázat, amire döntően kínai alkatrészekből álló felépítmény került. Majd 1985-ben importált Magyarországról 650 darab Ikarus 256 speciális alvázat, RÁBA-MAN hathengeres, soros vízszintes vízhűtéses hátsó dízelmotorral.

Kanada:

Az Ikarus az Ontairo Bus Industries-al közösen a mississaugai üzemében 1984 és 1988 között 257 darab Orion III – Ikarus 286-ost készítettek.

Egyiptom:

A General Motors GME – Ikarus 543 kisbusz, Isuzu NPR LJ alvázon, Isuzu 96 lóerős motorral készült, 24 üléses, 6 tonnás súlyú volt. 1987 tavaszán született megállapodás, hogy fehérvári Gyár Egyiptomba szállít kisbuszokat. Az Ikarus 543 felépítményével, valamint a japán Isuzo cég alvázával, futóművével és motorjával készültek, az első időkben Kairóban a Ghaobour Brothers magáncég üzemében. 1987-re összesen 700 autóbuszra kaptak igénybejelentést. Később létesített Egyiptom egy állami üzemet is, végül 900 darab készült, valamint 1987-ben 200 darab Ikarus 506-os készült.

Görögország:

Az osztrák STEYR-DAIMLER-PUCH Görögországban megalakítva a STEYR HELLAS S.A.-t az Ikarus buszok összeszerelését vállalták a thesszaloniki gyárukban. 1984-től 145 darab Steyr Hellas Ikarus 260.22-es készült.

Tunézia:

1988-tól kezdődött az Ikarus 280-as tunéziai gyártása KD-ben. A tunéziai STIA gyárban készített Ikarus 283.20-as buszokat az Észak-afrikai ország 14 közlekedési vállalata üzemeltette. Összesen 366 darab készült KD-ben Fehérváron, amelyeket Tunéziában szereltek össze.

Lengyelország:

Az 1985 és 1990 között gyártott Jelcz M11 egy hibrid kialakítású busz volt, amely egy módosított Jelcz PR11 karosszériával, valamint az Ikarus 260-as vázával és hajtásláncával kombinálták .

Fehéroroszország:

1994 májustól Ikarus 280.33 autóbusz készült, az Ikarus Rt. és a belorusz Amkodor útépítőgépgyárral kooperálva. Összesen 50 autóbuszt gyártottak, amelyeken az AMKODOR felirat jelezte, hogy nem eredeti Ikarus gyártmányok.

Oroszország:

Kevésbé ismert, hogy a „Zsiguli hazájában” 1996 és 2001 között Ikarus 280.33 buszok összeszerelését is végezték a TogliattiAzot üzemben. 2011-re 44 darab Ikarus 280-as fehér alapszínű busz készült.

Az orosz SVARZ üzemben összesen 60 trolibuszt épített Ikarus karosszériára.

Az oroszországi Tushino városában egy egykori repülőgépgyár Tushino Gépgyártó Vállalat (TMZ) 1993-ban kezdett készíteni csuklós Ikarus 280.33-asokat.

Az üzem 1995-től átállt a modernebb Ikarus-435-ös csuklós buszok gyártására. A TMZ-hez csak a beépített egységekkel ellátott busz alváz érkezett összeszerelt formában. Összesen 365 buszt gyártottak.

A magyarok ráhatására a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank hiteléből 1997-ben kezdte gyártani a Kurgani Autóbuszgyár az Ikarus 283.10-es autóbuszt MAN D2866TUH motorral, a jellegzetes útvonaljelzővel a homlokán. Ezekből 187 darab készült a Kurgani Autóbuszgyárban.

Thaiföld:

1993-ban Bangkok vásárolt Ikarus 283-asokat, de azt a megoldást választották, hogy a karosszériát és a végső összeszerelést a helyszínen végzik el. A buszok Mercedes (turbó) motort kaptak, Voith váltóval. 1994-ben 50 kész alvázat küldtek a megrendelőnek. A karosszéria gyártása és végső összeszerelése a Wu Cherdchai Industrial Factory CO. LTD-nél történt. A belső kialakítás is ugyanott készült.